A harmonikus élet 12 szabálya–Gyerekként a felnőttek világában 1. rész
A harmonikus élet utáni vágyakozás tudatosan vagy tudat alatt mindenkiben jelen van. A különbséget csupán a vágyakozás formája jelenti. Vagyis az, hogy mit teszünk a vágyaink eléréséért. A következő 4 részes írásban a tranzakcióanalízis (Goulding) 12 gátlóparancsát feloldó szabályok alapján azt járom körbe, hogyan jelenik meg a gyerekkorunk, a gyerekkorunkban a világról kialakított szabályaink, stratégiáink a felnőtt életünk alakításában, az élethez való hozzáállásunkban. Miután a gyermeknek meg kell tanulnia túlélni egy számára ismeretlen világban, tapasztalatai és a szüleitől kapott üzenetek alapján stratégiát, hiedelmeket alakít ki, melyek sok esetben egy egész életre szólnak és életük végéig érvényesek. Éppen ezért fontos kérdések lehetnek, hogy a hogyan ismerhetjük fel és hogyan tehetünk ellene?
A 12 szabályra ettől függetlenül tekints lehetőségként. Lehetőség arra, hogy visszautazva a gyerekkorodba egy-egy felnőttkori elakadásodra, ismétlődő, rossz érzéssel járó mintádra magyarázatot kapj. A magyarázat ugyan nem egyenlő a megoldással, de a változtatáshoz szükséges első fontos lépéshez segít hozzá, a felismeréshez. Illetve még egy fontos dologra használható ez a lista. Arra is adhat egy választ, hogy mi történik, ha nem törődsz a szabállyal.
Egy javaslat a lista használatára: Nézz rá az egyes pontokra és képzeld el, hogy felírod azokat a fontos dolgokat az életedben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elégedett legyél magaddal, a külvilággal és külvilágban betöltött szerepeddel, egy szóval az életeddel! Ha valamit nem tudnál hitelesen képviselni a jelenlegi életed alapján, akkor állj meg egy pillanatra és gondold végig mi ennek az akadálya és mi segítene, hogy a listára kerüljön. Mi az, amin ha változtatnál, akkor a listád bővülhetne az adott szabállyal?
„Úgyszólván kétszer születünk meg, egyszer létezni, másodszor élni.” (Jean-Jacques Rousseau)
- 1. Létezz!
Számos destruktív, önsorsrontó viselkedés mögött ennek a szabálynak a be nem tartása áll. Akkor alakul ki, amikor a szülő vagy a gyerek életében fontos szerepet betöltő személy például azt mondja, vagy csak érezteti a gyerekkel, hogy túl korán jött az életében, még nem várták vagy mit tenne, ha a gyerek nem lenne. Vagyis amikor a gyerek jelenléte akadályként jelenik meg. A szülő idegesen reagál a gyerek jelenlétére, kifejezi, hogy akkor elégedett, ha teheti a maga dolgát, nem kell vele foglalkoznia. Sokszor egész egyszerűen a szülők gyakori vitája ad okot a gyereknek arra, hogy azt gondolja, ez mind miatta van és nem lennének viták, ha ő nem lenne.
Amikor gyakran jön elő az az érzés, hogy neked nincs létjogosultságod egy helyzetben, egy kapcsolatban, egy társaságban, egy szervezetben, vagy amikor azt érzed, hogy láthatatlan szereplő vagy, akkor ez a szabály neked szól. Ha gyakran hangzik el a szádból vagy azt az üzenetet közvetíted a gesztusaiddal, a színekkel vagy az öltözködéseddel, hogy „Tegyetek úgy, mintha itt sem lennék”, miközben halk hangodat elnyeli a csend, amire gondosan ügyelsz, hogy meg ne törd. Esetleg miközben már túl vagy a napi egy doboz cigarettán és egy üveg boron, esetleg mindkettőn, rendszeresen azon jár az eszed, hogy meddig tart még ez az egész. Vagy az extrém sportok rabja vagy, és az életednek csak akkor van értelme, ha a veszély ott van körülötted, ha az adrenalin nélkül nem élet az élet, akkor itt a lehetőség, hogy változtass.
A személyes mantrád lehetne a következő: „Létezhetek! Élhetek! Épp annyi jogom van a létezéshez, mint bárki másnak! Eljön majd az idő, amikor nem fogok létezni, de ennek az időpontnak a bekövetkeztét sem közvetlenül, sem közvetett módon nem kell siettetnem. Sem testi, sem lelki, sem kapcsolati értelemben nem kötelezhet senki arra, hogy önmagamat részben vagy teljesen elpusztítsam, megkárosítsam. Az életem az enyém, és én élhetem azt.”.
„Ha elveszítem a múltamat, akkor elveszítem önmagamat.” (Konrád György)
- 2. Légy önmagad!
A szülők jellemzően akkor adják először az ilyen parancsokat, amikor fiút vártak, de lány lett, vagy fordítva. Vagy amikor állandóan máshoz hasonlítják a gyereket, esetleg más(ok)hoz hasonlítva egy jövőképet is festenek a gyerek számára. A szülő folyton példákat hoz fel mások megfelelőségéről. Ha gyerekkorodban gyakran érezted azt, hogy ahhoz hogy elfogadjanak, valaki másra kellett hasonlítanod, akkor ez a szabály neked és rólad szól.
Ha gyakran érzed azt, hogy a boldogulásod egyetlen sikeres stratégiája, ha valaki másra hasonlítasz. Esetleg rendszeresen tűnődsz azon, hogy ahhoz, hogy előléptessenek, hogy megtaláld életed párját, hogy elfogadjanak egy társaságban, másnak kell lenned, mint aki vagy pizsamában gyűrött arccal vagy bevásárlás közben, akkor ez egy lehetőség most, hogy észbe kapj és feltedd magadnak az 1 millió dolláros kérdést, Ki vagyok én? Mindenki szeretne szuperhős lenni vagy tűzoltó, esetleg kukás vagy űrhajós gyerekkorában, de nem mindenki gondolja azt gyerekként, hogy az az egyetlen lehetősége arra, hogy elismerjék. Ha a karrieredet rendszeresen mások karrierjéhez hasonlítod és ebből azt a következtetést szűröd le, hogy az ő útja az, amin járnod kell, úgy ahogyan ő járja, sőt a legjobb az lenne, ha mindenben hasonlítanál rá, akkor ez egy fontos pont, ahol érdemes körbenézned.
A személyes mantrád lehetne a következő: „Az vagyok, aki és ami vagyok – és ez így van jól. Lehetnek ugyan tulajdonságaim, amelyeken szeretnék változtatni, de alapvetően úgy vagyok jó és értékes, ahogy vagyok!”
„A boldogság nem a külső gazdagságtól, nem a körülményektől, hanem az intimitás megélésének képességétől függ.” (Isabelle Filliozat)
- 3. Légy közel!
A szülő azt sugallja, hogy a világ veszélyes és gonosz, a többiek rosszindulatúak, irigyek, mindenki csak magára számíthat. A ne bízz az idegenekben vagy a ne bízz senkiben talán a legjellemzőbb mondatok. Maradj inkább észrevétlen, abból nincs baj.
Ha nehézséget jelen számodra egy társas kapcsolat, a bizalom kialakítása, esetleg a feladatok delegálása, vagy egy csapatban együttműködni másokkal. Ha nehezen bírod ki, hogy ne nézz bele mások levelezésébe, sms-eibe vagy privát dolgaiba azzal a céllal, hogy az általuk mutatott képet megcáfold. Vagy egyszerűen irtózol egy tömött kocsiban vagy liftben utazni másokkal. Netán gyakran ellenőrzöd, hogy nem lopták-e el a pénztárcád, telefonod, autód, akkor vegyél egy nagy levegőt. Ha azért nem ismerkedsz, hogy elkerüld a csalódás kockázatát. Ezzel a szabállyal dolgod van. Rajtad áll, hogy törődsz-e ezzel vagy sem. Ha nem törődsz vele, akkor viszont gyakran fogsz találkozni a „Tudtam, nem kellett volna…” kezdetű mondatokkal.
A személyes mantrád lehetne a következő: „Szabad intim kapcsolatokat kialakítanom. Bárkivel való kapcsolatomban dönthetek úgy, hogy a bizalmat, a jóhiszeműséget, a nyílt kommunikációt, a szükségleteim és érzéseim fölvállalását választom.”
Folytatás következik…
Ha a változásod folyamatában úgy érzed, hogy segítségedre lehetek, fordulj hozzám bizalommal!
Liebscher László